 |
 |
Fődíj | Lakóépület kategória
Villányi Norbert, V. Marton Rozália | Lakóépület, Somogytúr
Vilma Stúdió Bt.
Méltatást írta: Szoják Balázs, az Év háza díj alapító kurátora
A régi dokumentumokban Túri puszta néven szerepelt, később pedig a veszprémi káptalan birtokaként, szőlőben és halastavakban gazdag vidékként említik. Somogytúr. Egy apró, békés falu a Balaton és a Kaposvári dombság között, valahol félúton. A település ma is őrzi a somogyi nyugalmat, miközben természeti adottságai ideálisak a korszerű vidéki életmódhoz.
Ebben a csendes, félreeső közegben áll ez a családi ház, amely nem a hagyományos településszövethez igazodik. A Petőfi utcában, a beépítésből kieső telken, a ház nem az utcaképre, hanem a tájra reflektál. Illeszkedése nem formai, sokkal inkább atmoszférikus: az erdő közelsége határozza meg építészeti karakterét. A lebegő, túlnyújtott tető – mint egy sűrű lombkorona – zárja le a kompozíciót, alatta privát, hol nyitott, hol zárt terek alakulnak ki – árnyékot adva, védelmet nyújtva, de nem elzárva.
A tető alatt a pavilonos szerkesztés különálló, mégis összekapcsolódó tereket hoz létre. A térhasználat rétegzett: az átmeneti zónák valódi lakóterekké tágítják a belső tereket. A tervezés alapja egy meglévő kis lakóépület, amely új burkolatokat és arányokat kapott, visszalépve a hangsúlyból, hogy érvényesülhessen a mai szemléletű új épületrész. Együtt dolgoznak: a kompozíció értéke az együttállásukban rejlik.
Az új épületrész domináns, mégis könnyed. Az anyaghasználat visszafogott, ugyanakkor karakteres. A fa dominál, mellette nyers beton, sok fehér és a szürke minden árnyalata. Tiszta és meleg összhatás.
Érződik, hogy a telek adottságai – a kis tó, a terep, a növényzet – nem korlátot, hanem további inspirációt jelentettek. A vertikális fa mintázatú laza tömegek, mint fatörzsek az erdőben, idézik meg a természet struktúráját.
Ez a ház nem másol, nem hasonul – mégis kapcsolódik. Léptékével, ritmusával, tereinek működésével válik a környezet szerves részévé. Kortárs építészet, amely természet közeliséget, nyugalmat és időtálló minőséget közvetít.
Ezért kapta meg méltán az ÉV HÁZA fődíjat lakóépület kategóriában.
 |
 |
Fődíj | Középület kategória
Kisberzsenyi-Nagy György | Középület, Római Katolikus Óvoda "Kiskastély", Óvoda
ADV Műterem Kft.
Méltatást írta: Noll Tamás Ybl-Miklós díjas építész, a BB elnöke
A keszthelyi felújított „kiskastély” műemléki épületből kialakított óvoda példaértékű adaptív újrahasznosítás: egy eredetileg közel két évszázados, de az utóbbi időben teljesen lepusztult értékes épület megmentése és a mai kor esztétikai és építészmérnöki igényeinek magas színvonalon történő átformálása. A telken az 1820 körül megjelent földszintes raktárépülettől kezdve az 1864-ban a korábban megszüntetett Georgikon tanintézet hagyományain alapuló új Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet új földműves iskoláján keresztül többszöri átépítés, átalakulást követően a 2010-es évekre használton kívülre került épület lepusztulva várta a sorsát. Ilyen állapotban vásárolta meg jó érzékkel 2021-ben a Veszprémi Főegyházmegye, azzal a céllal, hogy az épületet óvoda céljára hasznosítsa.
A tervezők a helyszín és az építéstörténeti előzmények részletes vizsgálatával feltárták az azt a közel 200 éves folyamatot, amely kiinduló pontot jelentett a négycsoportos, 100 férőhelyes óvoda tervezéséhez. A vizsgálati módszer példamutatóan vezet végig az egyes építési fázisokból levonható tanulságok értékelésén és aztán ezeknek az új épület tervezésénél felhasználható tervezői döntések megalapozásához. A döntések sora logikus láncolatot alkot, minden lényeges döntés a helyszín belakásától kezdve, a funkcionális elrendezés kialakítás, a tömegformálás és arányok, ritmusok kialakításán át a részletek és az anyaghasználat tudatos megválasztásáig szervesen kötődik a folyamatosan rajzolt idővonalhoz.
A végeredmény igazolja a tervezők által választott módszer hatékonyságát, értékeit
- a városi szövetbe jól illeszkedő beépítés és környezetrendezés következtében az épület nem csak egy óvoda, hanem fontos várostörténeti hellyé vált, városépítészeti érdekeket is szolgál,
- az adaptív újra hasznosításon alapuló átalakítás az eredeti homlokzati karaktert és tömegalakítást megtartotta, míg a belső terek és a szükséges kiszolgáló funkciók modern szabályok szerint lettek kialakítva. Ez a megoldás a műemléki értékek tiszteletben tartása mellett biztosítja a mai pedagógiai követelményeknek történő megfelelést.
- a jó arányérzékkel, váltakozó belmagassággal kialakított új épületszárnyakban kaptak helyet a csoportszobák, amelyek átmeneti, fedett terekkel kapcsolódnak a közös belső udvarhoz. Az új épületszárnyak fegyelmezett szerkesztése követi a kiskastély szerkesztési elveit, leköveti az előzményekből leolvasható szimmetria-aszimmetria ellentétpár feszültségét, de anyaghasználata, nyílásrendszere már teljesen a mai kor építészeti formanyelvét idézi.
Az épületet a bíráló bizottság a Középület kategória fődíjával díjazta.
 |
 |
Leier Főtámogatói Különdíj
Fajcsák Dénes, Fábián Gábor | Lakóépület, Eger
ARKT Építészstúdió Kft.
Méltatást írta: Tóth Balázs, okl. építészmérnök
A különböző pályázatokra, köztük az Év Háza pályázatra benyújtott, vagy a tervtanácsok asztalára kerülő házak közül jó párnak a nappalija nagyobb, mint itt a telek területe. Szerencsére az Arkt Építész Stúdió tervei alapján Eger csendes, kertvárosi övezetébe tervezett ház megbízója nem akart teljesen lehetetlent. Egy fiatalok, elsősorban talán egyetemisták által lakható kis ház, illetve két fő részére alkalmas szálláshely kialakítása volt a feladat.
A földszinten egy kocsibeállónak is használható áthajtó és a konyha-étkező található, ami nagy üvegfelületű ablakkal-ajtóval kapcsolódik a teraszhoz és a kerthez. Az emeleten a terven nappalinak nevezett, de jelen funkciójában hálószobaként működő, a kert felé szintén hatalmas üvegfelületekkel forduló fő helyiség és a WC-t is tartalmazó zuhanyozós fürdőszoba helyezkedik el. Mindazoknak, akiknek ez nem elég vagy további testmozgásra vágynak, egy, a fürdő fölött kialakított és létrán megközelíthető hálógaléria is rendelkezésére áll.
Az épület a belső tér nyugalmát a külső tértől, az utca felől egy lőrésekkel ellátott masszív, várfalszerű szerkezettel védi. Elvégre Egerben vagyunk. A tervezők nem titkolják, hogy nem érdekli őket az utca világa, kifelé csak az áthajtó opálos kapujának derengése sejteti, hogy odabent is van élet. A homlokzat zárt felülete és szürke színe miatt nem mindenki lelkesedik érte, valljuk be, egy megosztó házzal van dolgunk.
Van egy barátom, aki nem építész, hanem szobafestő, így széles körű műveltséggel és jó ízléssel rendelkezik. Legutóbb megmutattam neki ennek a már több helyen publikált háznak a fényképeit. Neki is tetszett. Hozzátette, hogy már csak azért is, mert nem fehér. Hát igen, nem csak a szakma és a nagyközönség ízlése között lehet különbség, hanem szakmán belül vagy az úgynevezett laikusok között is jelentős véleménykülönbségek tapasztalhatók. Mindenkinek nem lehet tetszeni!
A kis ház szó szerint ki van centizve, nem használ fel többet annál, mint amire feltétlenül szüksége van. Világos helyiségeivel, a belső és a külső elegáns kapcsolódásával sajátos és kellemes teret biztosít a lakóknak, átutazóknak. Mindezt szellemes szerkezeti megoldások alkalmazásával teszi.
Az Év Háza pályázat a kezdetektől törekszik arra, vagy legalábbis megpróbál arra törekedni, hogy az átgondolt, visszafogott, takarékos épületeket emelje ki és mutassa be példaként. Egyik házat sem másolásra ajánlja, hiszen semmi sem tökéletes, hanem az elképzelések, az irányok, a megoldások megismerésére, végig gondolására.
Az épületet a bíráló bizottság a Leier Főtámogatói Különdíjával díjazta.
 |
 |
Terrán Támogatói Különdíj
Herczeg László, Vörös Tamás DLA | Műemlék kastély, látogatóközpont és múzeum - a balatonfüredi Esterházy kastély felújítása és bővítése
MCXVI Építészműterem Kft.
Méltatást írta: Király Zoltán, Ybl- és Pro Architectura díjas építész, vezető-tervező
Azt mondják, építésznek lenni nem munka, hanem hivatás. Azt hiszem, a balatonfüredi Esterházy-kastély felújításának és bővítésének története tökéletes példája ennek az állításnak. Amikor az ember egy több száz éves épülethez nyúl, nem csupán téglákkal és habarccsal dolgozik, hanem a történelemmel, az idővel és a hely szellemével is. Az MCXVI műterem – Herczeg László és Vörös Tamás DLA felelős tervezők vezetésével – olyan eleganciával és hozzáértéssel oldotta meg ezt a feladatot, hogy azzal méltán vívták ki az Év Háza zsűri elismerését.
Évtizedekig néztem, néztük, ahogy az egykori szálloda, a reformkori Füred egyik első épülete, elsüllyed a feledés homályába. A falak vizesedtek, a vakolat hullott, és az idő vasfoga nem kímélt semmit. Valódi lelkiismereti kérdés volt, mi lesz vele? Aztán jött egy csapat, és nem csupán felújítottak, hanem a „folyamatos továbbépítés” gondolatával nyúltak az épülethez. A régi és az új között feszültséget keresték, de közben a köztük lévő harmóniát is megtalálták, amivel egy újabb fejezetet írtak hozzá az épület történetéhez.
Mielőtt azonban rátérnék a szakmai részletekre, hadd vesszek el egy pillanatra a ködös, de annál érdekesebb kérdésben, ami az iroda nevét illeti. MCXVI. A római számok kedvelői azonnal tudják, hogy ez az 1116-os évszámot jelöli. De vajon miért? - kérdezhetnénk, hiszen egy építész névválasztása mindig rejt valami titkot. Talán a névválasztás során ennyi kávét fogyasztott el a két alapító? Vagy ebben az évben hívták létre az irodát? Esetleg ez a postai irányítószámuk? De a viccet félretéve, az MCXVI névnek van egyfajta súlya, egyfajta időtlensége, amely tökéletesen rezonál az épülettel. Mintha azt üzenné: Mi nem sietünk, mi maradandót alkotunk.
Ez a beruházás nem egy szokványos felújítás, hanem egy dialógus a múlttal és a jelennel. A tervezők megértették, hogy az egykori Esterházy kastély, később hotel, a reformkori Balatonfüred egyik legfontosabb épülete volt. Ahelyett, hogy egy merev, múltba révedő műemléket hoztak volna létre, egy élhető, funkcionális épületet alkottak, amelyben találkozik a történelem és a mai kor.
Bravúr, ahogyan a régi barokk térszerkezetet és a neobarokk homlokzatot meghagyták, miközben egy teljesen új, modern fogadóépülettel egészítették ki. Ráadásul ez az új elem, az „egyszemű” konzolos épülettömeg nem hivalkodik, hanem alázattal szolgálja a főépületet, „előzékenyen” meghagyva a főszerepet a kastélynak. A két épület vizuális kohézióját az anyagok és a színek finom összehangolása biztosítja. A régi törtfehér és világosszürke vakolt homlokzat egy leheletfinom üvegfolyosóban ér össze az új épület finomszemcsés műkő burkolatával. A felújított támfalak, a két épületrész között kialakult fogadóudvar, a tetőtéri fedélszék bemutatása, és a többszöri átépítés miatt sérült belső tér kihívásaira adott építészeti válaszok példaértékűek.
Ez a munka azért is példaértékű, mert nem csak egy műemléket mentettek meg, hanem a település egyik fontos részét is helyreállították. A környezet rendezésével a kastély most újra szerves kapcsolatba került a város élő szövetével.
A beruházásnak köszönhetően az épületben egy új, nagyon érdekes kiállítás is helyet kapott, amely bemutatja a Balatonfüredi kultúr-táj és a fürdőkultúra történetét és legfontosabb emlékeit. Ezzel az épület újra megnyílt a közösség és a nagyközönség számára, ami az egyik legfontosabb célja. Ezért mindenki számára javaslom, hogy látogassa meg a múzeumot és nézze meg a kiállítást, mindenképpen megéri!
 |
 |
Meva Támogatói Különdíj
prof. Kertész András Tibor DLA, Tóth Tamás | Középület, Füredliget Pavilon, üzlet pavilon
Avant-Garde Építész Stúdió Kft.
Méltatást írta: Dévényi Sándor, DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja
Ahogy körbejártam az épületet, - fáit óvón keretező fedélzetével, hullámzó, lágy formáival, kitárulkozó belső és otthonos külső tereivel, meleg színeivel, - a balatoni nyár érzése járt a fejemben. Igaz, szép volt az idő, sütött a nap. De ez a ház télen is sugározni fog, őrizni fogja a nyár melegét.
A ház csupán egy kereskedelmi épület, szolgáltatóház, - vagyis egy Pavilon. Füred, ma még kissé kaotikus nyugati városszélén, Tihany felé menet, diszkrét építészeti hangsúlyt hoz létre. Alaprajzi szervezését a meglévő értékes fák megóvásának szándéka vezérelte. Három, szigetszerű blokkra osztott a funkció, melyeket előtető fog össze. Az előtető-fedélzet lágyan íves nyílásain át jutnak a fák élettérhez. A földszinti vendéglátó- és kereskedelmi helyiségek jól kapcsolódnak a fedett-nyitott terekhez, az emeleti bér-apartmanok jó szervezésűek.
Az együttesre a tervezői profizmus a jellemző, amely a gazdaságos építés és működtetés igényét formagazdag és lélekkel teli építészettel tudja kiszolgálni. A szemmel láthatóan dús formálás és anyaghasználat ellenére az épületen semmi felesleges nincs, ami ne segítené a gazdaságosság szigorú törvényének érvényesülését.
S végül a színekről: a diszkréten aranyló homlokzati lamellák, a fa mennyezet vöröse és a falak élő-meleg, mély türkiz-kékje tökéletes harmóniában él a formával.
Példaadó értékeiért az épületet a zsűri különdíjjal jutalmazza.
 |
 |
A Magyar Építész Kamara Szakmai Különdíja
Varga N. Dániel, Kabdebó Zoltán | Műemléki lakóház korszerűsítése, Kővágóörs
A Fiúk Építész Stúdió
Méltatást írta: Tutervai Mátyás, a Magyar Építész Kamara alelnöke
A Balatonfelvidék egy mindenki által kedvelt vidéke az országnak. Ez nemcsak a földrajzi helyzete, a klímája miatt van így, hanem az építészeti értékei miatt is. Nem kell sokat barangolni a környéken, hogy jóízű, a múlt értékeit hordozó házra bukkanjunk. Jelen esetben is így van ez, hiszen egy műemléki védettségű épület a tervezés tárgya. A műemlékek megőrzése során talán a legnagyobb feladat, hogy hogyan lehet azokat úgy új élettel megtölteni, hogy közben a műemléki értékei ne sérüljenek. Nem lehet minden műemlékből múzeumot csinálni, a legbiztosabb módja a jövőbeli megőrzésüknek az, ha használjuk őket, miközben vigyázunk is rájuk.
Hogy a film végét egyből spoilerezzem…jelen esetben ez maradéktalanul sikerült! A tervezők szándékát mi sem fémjelezheti jobban, mint az alábbi, a műszaki leírásból idézett mondat:
A lakóház alázatos felújításával, lehetőség szerint kortárs térkapcsolatok és életterek kialakításával biztosítható az épület hosszú távú használata, azaz fennmaradása és műemléki értékének megőrzése.
Ez történt… Az épület rekonstrukciója során a főépület első traktusa alig változott, míg a hátsó, kevésbé értékes traktusban egy modern, látszó fedélszék készült. A végeredmény, egy hangulatos, kortárs lakóépület, lakótér lett, amely a korszerű, kortárs építési technológiák alkalmazásával egy hosszútávon jól élhető lakóépületként őrzi a műemléki értékeket.
Az épület külsejében megtartotta az értékeit, az oda nem illő megoldások, szerkezetek eltűntek, és egy egységes, műemléki szempontból kifogástalan épület jött létre, amely fehér falaival, finom építészeti részleteivel vélhetően boldoggá teszi a használóit, és jó érzéssel tölti el az utcán arra sétáló, az épületre rácsodálkozó járókelőt.
A telken található melléképület ugyancsak elegáns, a környezetébe illeszkedő vendégházként újult meg.
A megvalósult projekt jó példája annak, hogy egy műemlék nem csak emlék tud lenni, hanem a mindennapokban is megállja a helyét.
Gratulálunk az Építész kollégáknak a racionális egyszerűséggel végig tervezett épülethez, ezt szeretnénk kifejezni a MÉK Különdíjával, és további sikeres munkát kívánunk.
 |
 |
A Magyar Építőművészek Szövetségének Szakmai Különdíja
Cseh András, Köninger Szilárd, Élő József, Németh Dávid, Tátrai Ádám | Középület, Piarista Gimnázium - Mosonmagyaróvár, oktatási épület
CAN Architects Studio Kft.
Méltatást írta: Fazekas Katalin DLA, építész a Magyar Építőművészek Szövetségének a zsűribe delegált tagja
A CAN Építésziroda honlapján az alábbi rövid leírás található: „A Mosonmagyaróvári Piarista Iskola barokk tömbjének bővítéseként a városi levéltár épülete ad otthont a gimnázium 8 osztálytermének. A tervezett épület célja és feladata, hogy a meglévő épület értékeit megőrizve okosan felhasználja annak téri rendszerét és lehetőség szerint minél jobban kitágítsa azt. Az építészeti koncepciót a közösségi és oktatási térként egyaránt működő lépcsős tanulási táj határozta meg, amely a meglévő kisléptékű udvarba kerül, annak lefedésével.”
Egyszerű? Igaz? Semmi fakszni. Csak, ami kell.
Nemrégiben olvastam egy bejegyzést arra vonatkozóan, hogy milyen szakmák fognak létezni 2030-ra építészet területén: Drón építési vezető; Mesterséges Intelligencia Szabályzatmegfelelőségi Tisztviselő; Virtuális Anyagtervező; Katasztrófavédelmi Élőhelytervező; Holografikus Vizualizáló; Vertikális Mezőgazdasági Építész; Hulladékból Tervező Építész; Lebegő város tervező; Nanoanyag tervező; Örökség Digitális Ikerkonzervátor, stb...
Nem pontosan tudom, hogy ez mennyire reális, de köztudott, hogy legfőképp a klímaválságnak köszönhetően új, jelenleg még nem ismert szakmákra lesz szükség a jövőben.
2030 ... az nincs is olyan nagyon messze. 5 év. A jelenleg érettségi előtt álló gimnazisták talán pályakezdők lesznek. Az előttünk álló kihívásokra, nagy részben nincsenek megoldásaink, ilyen jellegű képzéseink sincsenek. Mik azok a képességek, amelyek segíthetik a jövő nemzedékét abban, hogy helyt tudjanak állni? Rugalmasság, kreatív gondolkodás, együttműködési képesség, befogadási képesség, önállóság, felelősség, környezettudatos szemlélet. Talán ezek a tulajdonságok segíthetnek a felnövekő fiatal generációt, hogy megoldásokat, válaszokat találjanak azokra a kérdésekre, amelyekre ezen ünnepélyes alkalommal talán jobb is, ha nem beszélünk.
Az alternatív téri struktúrák, mint például az amfiteátrum elrendezés, tanulási táj, tűzrakó helyzet, itató és barlang – ezek olyan fogalmak, amelyek a CAN építészei számára jól ismert téri helyzetek, számos előnyt kínálnak az iskolákban, és a fiatalok legfontosabb tulajdonságait segíti. Komoly tanulmányokat folytattak a CAN építészei is ezekre vonatkozóan, doktori dolgozatuk kapcsolódik hozzá, Bazaltiskoláik, és más terveik készültek ennek szellemében. Ki kell emeljem a 22 hónapos közösségi tervezésen alapuló Mosonmagyaróvári Piarista Iskola Központ tervét, amely a CAN számára a legnagyobb, legszebb közösségi tervezési folyamat volt és az összes az iskolaépítészettel kapcsolatos tanult és kísérleti tudásukat magába hordozta.
Drámai, de ez a zöldmezős mega-iskola nem valósult meg. A gimnáziumi egység számára sürgető lett az új 2x4 tantermes épület kialakítása. A barokk, helyi védettség alatt álló épület tereit, szabályrendszerét tisztelve, annak középső udvarát lefedve próbáltak az építészek a legtöbb tudásukat átmenteni ebbe a tervbe. Hol kikönyítették a klasszikus téri struktúrát, hol tanulási tájat helyeztek el benne, hogy a frontális oktatáson túl a csoportos, az önszerveződő tanulás terei, a demokratikus csoportmunkák térbeli helyei létrejöhessenek.
Nagyon örülök neki, hogy létrejöhetett ez az első, és habár kis lépésnek tűnő, de jelentős munka. Bízom benne, hogy a lassítás segíti a befogadást, kiérleli a megfelelő folytatást és akár nem is látható szakmai és társadalmi változásokat is magában hordoz. A Mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium átalakítása és a hozzá kapcsolódó szellemi munka a CAN Architects révén tehát nem csupán fizikai infrastruktúra fejlesztését jelenti, hanem egy olyan jövőképet is felvázol, amelyben a tudás, a kreativitás, a közösség és a környezettudatosság alapvető értékekké válnak.